IP Day: A versenyképesség legnagyobb tartaléka az egyetemeken lévő hazai tudás
Egyetemeknek, kutatóintézeteknek, technológiatranszfer-irodáknak tartott konferenciát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2023. október 26-án. A rendezvény célja az volt, hogy közös platformot teremtsen az egyetemeknek, kutatóintézeteknek, technológiatranszfer-irodáknak a szellemivagyon-kezeléssel, -hasznosítással, tudatosságnöveléssel, oktatással kapcsolatos kérdésekben.
Az IP Day – Tudáshasznosítás felsőfokon elnevezésű rendezvényen Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke köszöntőjében elmondta, a hivatal kiemelt feladata az egyetemekkel, kutatóintézetekkel való még aktívabb együttműködés kialakítása és a korábbi munka folytatása. „Nemcsak azzal a cél, hogy a hazai bejelentési számok növekedjenek, hanem az is, hogy a tech- és tudástranszfer, a hasznosítás minél hatékonyabb és gazdaságilag kimutatható legyen. Az együttműködések során a szemléletformálást és a szellemitulajdon-védelmi oktatást erősítjük. Ez a hallgatók mellett kiterjed az oktatói-kutatói stábra is. Emellett persze igyekszünk reagálni a változásokra és az igényekre, folyamatosan fejlesztjük a képzéseinket” – emelte ki Farkas Szabolcs. Hozzátette, a hivatal arra is törekszik, hogy nemzetközi módszertan alapján, nemzetközi oktatók bevonásával hazánkban is meghonosítsa az IP-menedzsment képzést, valamint az intézmények szellemi vagyonának feltérképezése is fontos lépés az egyetemi innovációs ökoszisztéma megerősítésében.
Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke előadásában lényegesnek nevezte, hogy a növekvő kutatás-fejlesztési ráfordítások mellett az eredmények hasznosulása is láthatóvá váljon. „A kormányzat kiemelt stratégiai célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a magyar szabadalmak száma” – ismertette. Mint fogalmazott: az eredményeket óvni is kell, mert csak az lesz övék, amit levédetnek. Ennek okén bíztatta a kutatókat, hogy legyen bátorságuk megtenni az ehhez vezető fontos lépéseket.
„A magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb tartalékát a hazai egyetemeken és kutatóintézetekben lévő tudás piacra vitele jelenti” – ezt már Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes államtitkára mondta előadása során. Felidézte, hogy az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása a tavasszal meghirdetett Neumann János program fő célkitűzése. Ennek érdekében olyan célzott pályázatokat hirdetnek meg, amelyek elősegítik, hogy az egyetemekről innovatív eredményeket vigyenek a gazdaságba. Rámutatott, hogy a pályázati rendszerben erőteljesebben jelennek majd meg a szabadalmi és egyéb oltalmi eljárások is.
Bódis kitért arra is, hogy a modellváltó egyetemeknek két és félszeres finanszírozást biztosítanak 2022-től a korábbi évekhez képest, de ezt elvárásokkal kapcsolták össze, ezekben a megállapodásokban hangsúlyosan megjelenik a kutatás-fejlesztés és innováció. „Minden harmadik magyar kis- és középvállalkozás foglalkozik minden évben innovációval, itt az Európai Unió átlaga 52,9 százalék. Fontos, hogy minél több innovatív vállalat működjön együtt kutatóintézetekkel, egyetemekkel” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette, Dolgoznak azon, hogy ökoszisztémát, science parkokat építsenek az egyetemek, kutatóintézetek köré, ahol a vállalatoktól a befektetőkig az összes érintett szereplő fizikailag egy térben tud megjelenni.
„Amerikában már a 80-as években felismerték, mire van szüksége az egyetemeknek és a gazdaságnak ahhoz, hogy növekedjen a szabadalmak száma és az eredmények fellendítsék a gazdaságot” – mondta el az IP Day-en Gulyás Balázs a Magyar Kutatási Hálózat elnöke. Kiemelte: először a Bay-Dohl törvényben fogalmazták meg, hogy az egyén is szerepet kap és haszonélvezője a saját maga által termelt gazdasági kincseknek és szabadalmaknak, ami win-win szituációt eredményez, hiszen a kutatási eredményeket az értékláncban tovább viszik, amiből anyagi és szellemi haszon lesz. Visszatekintve is megállapítható, hogy a Bay-Dohl Act olyan áttörést jelentett, amely máig segíti az amerikai innováció hasznosítását. Gulyás felhívta a figyelmet, hogy jelenleg hasonló folyamatok zajlanak hazánkban is. Amerikában ez a változás megemelte a szabadalmak számát, de emellett a licencek és produktumok száma is növekedett. Hangsúlyozta, ugyanezt várják a hazai innovációs ökoszisztémában is, ahol az amerikaihoz hasonlóan hosszútávú hatása lehet: ha a piac megmozdul, nő a befektetések összege, s ezzel egy időben csökkenthető lesz az állami támogatás mértéke.
Az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlődésének egyik fontos lépcsője volt a modellváltás. Ekkortól kezdtek az egyetemek vállalkozásként működni, s ezáltal olyan stratégiát dolgoztak ki, amelynek segítségével több évre előre tekintenek. Az elmúlt 3,5 évben ez látható eredményekben is megmutatkozott. Erre kell építenünk azzal az Iglói Mihály hosszútávfutó-edzőtől vett csodamondattal, amellyel atlétáit bíztatta a világcsúcsok eléréséhez: Most tudsz erősíteni! Vagyis örüljünk, annak, ami most van, ez legyen az alap, amelyet aztán még inkább erősítenünk kell. Ennek egyik eleme a szellemitulajdon-védelem. A legtöbb egyetemen érzi is ennek a fontosságát, de szükség van arra, hogy olyan szakemberek dolgozzanak ott, akiknek ezek intézése a fő feladatuk – mondta előadásában Lengyel László, az NKFIH tudományos és nemzetközi elnökhelyettese.
A konferencia további részében többek között szó esett arról, milyen lehetőségek vannak a szellemi tulajdon hasznosítására az akadémiai szférában; milyen gyakorlati segítséget tud nyújtani az SZTNH a felsőoktatási intézményeknek, kutatóhálózatoknak, illetve arról is, milyen finanszírozási módok vannak ezen a területen.
